Halála után sokáig elfelejtették, azonban néhány évtizede
újra rátalált a közönség, és a Mucha kultusz fényesebben virágzik, mint valaha.
Mucha már egész kisgyermekként nagy tehetséget mutatott a
művészet iránt. Minden tevékenység vonzotta, aminek köze volt a művészethez,
Gimnáziumban a rajzon kívül csak nem minden tantárgy nehézséget okozott neki.
Pályáját autodidakta módon kezdte. Később látogatott Bécsben egy színpadképek
készítését tanító iskolát és esténkét egy rajzstúdiót is.
Sokáig kisebb megbízásokkal tengette életét.
Az áttörő nemzetközi sikert Sarah Bernhardt színásznő hozta.
Festőt keresett, aki megfesti a Gismonda szerepének plakátját, mivel nem tudta
elérni azt a festőt, aki egyébként a szerepeinek plakátjait készítette.
Mucha
megkapta a megbízást, a plakát pedig olyan népszerű lett, hogy a
művészetkedvelők azonnal leszedték a plakátokat. (ezt megtették később
valamennyi plakátjával). Innentől kezdve keresett művészé vált.
Mucha a bizánci ikonokra emlékeztető módon idézte meg Sarah
Bernhardt alakját. Azt próbálta elérni, hogy a néző ne egy színdarab
jelenetével szembesüljön, hanem a teljes élményt, egy általános hatást lásson,
halljon és érezzen. Mucha plakátjainak a központjában mindig a kacér, vidám
érzéki nő állt, stilizált hajviselettel, pompás kosztümben, jellegzetes test és
fejtartással, sugárzó szemekkel.
A plakátok készítése mellett számos megbízatást kapott. Az
akkori Paris-France áruház, amely 1914-ben mér 70 fiókkal rendelkező
részvénytársaság, megbízta 13 részvény és 16 különböző váltó tervezésére. A
„Société des Immeubles de France“ két kötvényt adott ki 1891-ben és 1896-ban. A
„Slavia“ (Prágai
Kölcsönös Biztosítási Bank) biztosítási kötvényeit is Mucha
készítette. Ezeknek a társaságoknak a kötvényei még ma is a legdekoratívabbak
és legkeresettebb, közkedvelt darabok a műgyűjtők körében. Mint ahogy a
plakátjai is nagyon magas értéket képviselnek.
1901-ben Mucha-t a Francia Becsületrend lovagjává ütik. Majd
később a Képzőművészeti Akadémia docenseként tanított New York-ban,
Philadelphia-ban és Chicago-ban.
1906-ban visszatért Prágába és feleségül vette Prágában
Marie Chytilovát, akit Párizsban ismert meg.Az első világháború után Mucha végleg
visszatért Csehszlovákiába. Anyagi függetlenségben élt Prágától nem messze egy
kastélyban feleségével és két gyermekével.
Hazatérése után Mucha már csak kivételes esetekben készített
plakátokat, figyelme a pánszlávizmus felé fordult. Elárasztották megrendelésekkel,
ontotta magából a könyvillusztrációkat, a szebbnél szebb ékszer-, bútor- és más
iparművészeti terveket. Az 1910-es évektől Mucha a plakátművészetben szinte
csak nemzeti és jótékonysági célú megrendeléseket vállalt el,
Az 1939-es német bevonulás után a Gestapo letartóztatta
korábbi szabadkőműves tagsága miatt. Röviddel később tüdőgyulladásban meghalt.
G
