2015. január 7., szerda

Kokas Klára

Kokas Klára könyvét olvasgattam a hétvégén "A zene felemeli kezeimet" címmel. Néhány gondolatát megosztom Veletek mára.

„ Soha nem kérték, hogy tanítsam a szabadságomat.”
„Ahogy a testünk átveszi a zene vibrációját, ugyanúgy a lelkünk a zene szellemi üzenetét.”
„ Ma már tudom, hogy segítő hullámokra is találtam volna, ha a segítőkre figyelek, és nem az ellenségekre.”
„A közösség az egyének felelőssége. Mindenki annyit ér benne, amennyit a másiknak segíteni tud, és jobb, ha ezt a gyerekek idejekorán felfedezik.”
„A zenefigyelem: áldás, kegyelem a magasból. A magasba kell eljutniok érte.”
„A tudás a megismerhetőben ad eligazítást. A zene abban, amit nem tudhatunk. Emberi létünkben mindegyiket igényeljük.”
„A világ ismeretlenjeit magad igazítod ismerősökké.”
„Kevés ember is elég az emberi haladás igazságának fenntartására.”-Carl Rogers – „Csak akkor lenne baj, ha egyetlen ember sem vállalná.”
„A zenei képesség nem tudás, nem mérhető, csak körülsejthető.”
„A tiszta zene nem kiszolgál, hanem megragad, megpördít és arra fordít, amerre máskülönben ritkán bámészkodsz: a lelked belseje felé.”
M

https://www.youtube.com/watch?v=7BGJEzR5QDw