Hali mindenkinek! A Nevem R. Halott vagyok. Pontosabban
zombi. Ne félj tőlem, vannak nálam rosszabb halottak is.
Mindennapjaimat egy reptéren töltöm. Sétálok, mintha
tartanék valahova. Mikor találkozok a többiekkel, összemorgunk és folytatjuk a
végtelennek tűnő utunkat. Gyakran muszáj bemennünk a városba, mert éhesek
leszünk. Nagyon éhesek.
Egy ilyen bevásárló körúton találkoztam Julie-val. Valami
megváltozott bennem. Magam sem tudom mi, hiszen nincsenek emlékeim, gondolataim.
Sokáig még azt se hittem, hogy egyáltalán beszélni tudok.
Félek. Változom.
R története humoros, vicces mégis ezek mögött mély
gondolatok bújnak meg. Nem egy véres, zombi apokalipszis közepébe kerül az
olvasó, hanem teljesen más az egésznek a lényege. Bennem felmerült a kérdés:
Vajon tényleg zombikról akart írni az író vagy rávilágított arra, mennyi zombi
él körülöttünk? Hiszen hajtjuk a mókuskereket, meg sem állva. Eltörpülnek a
nagy rohanás mellett az olyan dolgok, mint a család, a szeretet, a tolerancia.
Az emberek azt gondolják, hogy ezek a zombik nem éreznek,
nincs bennük semmi emberi. Pedig igazából Julie apja az, akiben már alig van
emberség, alig van érzelem.
A hasonló témájú történetekkel ellentétben, ezen még nevetni
is lehet. A Rómeó és Júlia szerelme ihlette ezt a könyvet is, ahogy sok más
esetben.
A filmet megnézve sok jó zenét is hallhatunk, mert R-nek jó
zenei ízlése van. Szereti a bakelit lemezeket, és főleg megpróbál még egy ilyen
helyzetben is ember maradni. A szerelem és a szeretet aztán segít neki.
Milyen jó, hogy vannak még, akik hisznek a szerelemben, a
szeretetben, és abban, hogy egy fecske mégiscsak nyarat tud csinálni.
