2015. január 5., hétfő

A művészek gondolatai

A múlt heti gondolat folytatásaként még egy gondolatsor, mely kicsit közelebb hozza hozzánk a művész-világ gondolkodásmódját.
Szemlátomást minden jó művész megváltoztatja vagy bizonyos mértékben átrendezi a természeti formákat.
Életérzéshez és mindahhoz, amit lát, minden művésznél hozzájárul, hogy úgy mondjam néhány sajátos uralkodó ritmus, és ezek a domináló ritmusok voltaképpen őt magát jelentik, és ezekkel kell áthatnia a külső világ képét, ha valóban kifejezővé akarja tenni azt.
Azt mondhatnám, hogy még  a legnagyobb művészek is csak néhány olyan alapformát vagy ritmust, vagy színakkordot találtak, amelyet tökéletesen kifejezőnek éreznek. Vegyük a rajz két legnagyobb mesterét, aki valaha élt: Leonardo és Michelangelót.
Nos, Leonardo ugyanazokat a formákat, ugyanazokat a testtartásokat, gesztusokat alkalmazta már egész korai művein, mint a legutolsókon. Pl: a vállán át hátra mutató figura motívumát.
Michelangelo, erre mulatságos példát tudok, amikor megrajzolta a sziklán fekvő Titus alakját, ez a forma annyira megtetszett neki, hogy megfordította a papírt, átrajzolta a figurát, és a sírból kilépő Krisztus alakjává változtatta. Ez mutatja, hogy még Michelangelo sem hagyta veszni, ha valóban zárt és expresszív formát talált.
Erről a ritmusról számomra oly kedves írónk így fogalmaz:
Akinek szíve készséges ütemmel nyolcvanat ver, ne akarjon maratoni versenyfutók módjára élni. Állandóan hallani kell testünk és jellemünk titkos morzejeleit, e finom és erélyes üzeneteket, melyek megszabják életed igazi mértékét. Kinek érzékeit eltompította a becsvágy, a szenvedély, nem hallja többé a hangokat. Az ilyen ember teste és lelke a világ üteme ellen él; emberhez nem méltó módon él, tehát embertelenül bűnhődik.
 Márai  - Füveskönyv
Azt gondolom, hogy a ritmus mindenhol ott van. Benne van a lélegzésünkben, szívverésünkben, szerelmeinkben, életvitelünkben, és természetesen a rajzainkban, verseinkben, zenéinkben.... Mindent átitat.

Hiszen a művész is csak ember, csak emberként tud létezni, és őt is csak azok a dolgok foglalkoztatják, hajtják mint minden embert a földön, csak ezt másként fejezi ki.
G