2015. január 6., kedd

Mihály napi szokások

Közeledik Szent Mihály napja
Mihály napi szokások szeptember 29.
Az őszi időszak „hivatalos” kezdő- s a természetbeni szolgáltatások teljesítésének határnapja, egyben keresztény jócselekedetként a szegények megvendégelésének, a „szegényetetésnek” ideje is. Az arkangyalnak nagy szerepe volt az emberi életben: sok helyen ma is hozzá imádkozva zárul a katolikus mise, aki az ember legerősebb támasza a gonosz elleni küzdelemben; de a legnehezebb pillanatban, a halálban is Mihály áll az ember mellett – éppen ezért hívták a „halott vőfélyének”, a ravatalozó állványt pedig „Szent Mihály lovának”. Az ősz beálltával a kinti munkákban is jelentős határnap: az őszi vetést befejezve ekkor láttak neki benti munkáknak, mindenekelőtt a kukoricatörésnek, a méheket becsukták, a disznókat az erdőkből behajtották, a hegyi legelőkön pedig Szent Mihályhoz fohászkodtak, hogy ha eddig megmaradt a nyáj, a hátralévő egy hónapban már ne is essék bele a farkas. Egyes helyeken már ekkor elszámoltak a nyájjal a pásztorok a gazdáknak, és ünnepi lakoma, no meg áldomásivás mellett megkötötték az új kontraktust is. E határjellegből fakadóan Mihály napja a „kisfarsangnak” is nevezett időszak kezdete, amikor a nagy nyári munkák végeztével a régiek mulatozásba fogtak, bálozni kezdtek.
A magyar történelemben szimbolikus, hogy a '48-as szabadságharc egyik fordulópontjaként a pákozdi győzelmet a frissiben toborzott honvédsereg éppen ezen a napon, mintegy az arkangyal segítségének köszönhetően aratta.
Sz
http://www.agraroldal.hu/vegeztunk-a-betakaritassal.html