Egyre
gyakrabban teszem fel magamnak ezt a kérdést, de még mindig nem akarok
beletörődni abba, hogy tényleg nem… Pedig a saját mikrokörnyezetemben is
gyakran tapasztalom, hogy a tehetséges embereket nem becsülik meg hazájukban.
De egyszerűen nem tudok beletörődni ebbe!
Lehet,
hogy naiv vagyok, de én nagyon tudok örülni annak, ha valaki a szűk vagy tág
környezetemből – azokból a közösségekből, amelyek részének érzem magam – sikert
érnek el. Büszkén hallgatom a tévében, ha olyan magyarokról van szó, akik
kicsit „megváltoztatták a világot” – gondolok például olyan cégekre, mint a
Prezi J Nem kezdek el gyanakodni, hogy biztos van valami
kétes dolog a háttérben…
Annak
is örülök, ha rajkaiak sikereket érnek el, szerepelnek az újságban, valami
kiemelkedőt hoznak létre. És ezt az örömöt nem befolyásolja, hogy egyébként
milyen kapcsolatot ápolok a sikert elérőkkel. Egyszerűen büszke vagyok arra,
hogy a MI közösségünkből valakinek, valakiknek sikerülhetett olyan ÉRTÉKET
létrehozniuk, amire a tágabb környezetünk is felfigyelt. Nem vagyok irigy,
féltékeny, nem féltem a „helyemet”, nem aggódok azon, hogy mi lesz, ha valaki
nálam jobbat csinál, és akkor az én eredményeim kevesebbet érnek… Sőt,
szurkolok, hogy minél többen tudjanak jobbat csinálni, többet elérni, és
öregbíteni községünk hírnevét!
Álljunk
meg egy pillanatra, nézzünk körbe községünkben, és örüljünk neki, hogy ennyi
tehetséges ember alkot a faluban! És becsüljük meg, támogassuk őket, ahelyett,
hogy természetesnek vesszük a munkájukat! Arra pedig végképp nincs mentség,
magyarázat, ha ellehetetlenítjük őket! Ne „üldözzük el” őket Rajkáról,
lehessenek próféták a saját hazájukban!
W
kép forrása: http://www.hdwallpapersos.com/abstract-tree-backgrounds-hd-wallpapers.html
