1997 óta másodszor magyar írót választottak Graz város
írójának. 2008-ban Zilahy Lajos, idén szeptembertől pedig Garaczi László,
költő, író, dráma- és forgatókönyvíró élvezi a város vendégszeretét a
Cerrini-kastélyban. A szerzőt 25 ország 71 jelöltjéből választotta ki a zsűri,
így szeptember 15-én válthatja a horvát írónőt, Ivana Sajkót a „város írója”
pozícióban.
Garaczi a posztmodern irodalom képviselője. Műveit, amelyek
egyértelműen egyetlen műfajba sem sorolhatók, a nyelvi formákkal való
kísérletezés és töredékesség jellemzi.
Saját magáról így nyilatkozott:
"Ha nem én volnék Garaczi László, de hasonlítanék,
lehet, hogy olvasnám a műveimet. Persze az is elõfordulhat, hogy hiába találnám
érdekesnek, eredetinek, talányosnak őket, mégse olvasnám, mert fájna, hogy nem
én írtam, fájna a meddőség tudata. Az ideális az lenne, ha nem hasonlítanék, és
mégis olvasnám, akkor a meddőség se fájna, de erről nem tudok mit mondani, mert
elvileg hasonlítok. (Arról a szempontról most ne is beszéljünk, hogyha teljesen
másmilyen lennék, mint én, és mégis tetszene, amit írok, akkor talán mégse
lennék teljesen másmilyen, satöbbi, satöbbi.)"
Egy kis kedvcsináló Garaczi műveihez:
Előhívás
Ugyanaz a kép: apró repedések, elmozdulások, hibák
a megfékezett időn.
Változások finomszerkezete, lassú erjedés:
puhuló gyümölcsként érő alkony.
De ez most valami új: minden az, aminek látszik, de minden,
ami látszik, nem az.
Nem értelmezni, nem üzenni: de mit nem, és kinek,
egy sötét pincerekeszben guggolva.
W.
