1914 június 1 én halt meg egyik Feszty
Árpád, aki elsősorban a Feszty körképpel írta be magát a köztudatba. Kiváló
tehetségű festő, főleg bibliai és történelmi témát választott képei tárgyául.
Feszty Árpád éles ésszel és csapongó
fantáziával megáldott kisfiú volt, gyakran került összetűzésbe a felnőttekkel,
ezért tanulmányait is több iskolában végezte. Középiskolai tanulmányait
Magyarországon folytatta több városban, a főiskolai tanulmányait Münchenben
kezdte meg 1874-ben beiratkozott a Müncheni képzőművészeti akadémiára, ám azt a
felsőoktatási intézményt sem látogatta rendszeresen. 1877-ben visszaköltözött
Budapestre, egyre nagyobb elismertséggel forgatta az ecsetet, egyre több
megbízást kap, majd az egyik a király által alapított alapítványnál ösztöndíjat
nyert Bécsbe, ahol folytatta a tanulmányait. 1884-ben újra hazaköltözött
Budapestre.
Munkácsyn kívül nincs is más magyar
festő, akinek oly kivételes helyzete lett volna társadalmunkban, mint Feszty
Árpádnak. Abban az időben a művésznek általában a társadalmi helyzete teljesen kialakulatlan
volt. Feszty Árpád felesége révén (Jókai Mór fogadott lánya Jókai Róza) a
magyar társadalmi elit aktív tagja volt és egyben nagykövete a művész világnak.
Társadalmi és művészi sikereinek ellenére állandó pénzügyi gondokkal küzd.
A körkép története 1889-ben a páriszi
világkiállításon kezdődik. Feszty Árpád egyik párizsi útja során megnézte
Detaille és Neuville körképét, a Napóleoni csatát. Ezen felbuzdulva ő is
hasonló elképzeléssel állt elő családtagjainak: ő a bibliai özönvíz történetét
viszi vászonra. Felesége megrettent a hír hallatán, hiszen ő is festő volt,
tudta mekkora költségekkel jár egy ilyen beruházás.
Apósa, Jókai Mór,
rábeszélte vejét, hogy az özönvíz helyett fesse meg inkább a magyarok
bejövetelét.
A körkép a 1896 millennáris kiállításra
készült el. Méretei elképesztőek: 1800 négyzetméter maga a vászon, 15 méter
magas, 120 méter kerületű, 29 méter átmérőjű monumentális mű. 3 éven keresztül
többed magával dolgozott ezen a művön.
Hatalmas sikert aratott. Az első 3
hónapban 140 000-ren látták a Feszty körképet. Majd fél évvel később az akkori
Magyaroszág mintegy fele lakossága látja a művet. Erkölcsileg tehát óriási siker, anyagilag viszont
elképesztő csőd.
1898 as londoni világkiállításon is részt
vett a festmény, ahol hatalmas költségek árán tudta kiállítani, azonban a téma
nem aratott világsikert.
Nem tudom mit gondol a kedves olvasó,
számomra arról szól ez az életút, hogy álmainkért megéri harcolni, még ha nem
is hoz anyagi sikert, és nem számít a világi siker sem....a lényeg, hogy hűek
maradjunk önmagunkhoz.
G
képek forrása:
