Még mindig erősen foglalkoztat az a gondolat, hogy vajon hol
húzódik a határ a kulturális formák innovatív használata és a globalizáció
között.
Erre találtam egy érdekes példát. Maga a műfaj is szokatlan:
egy tetováló művészt választottam.
http://www.dotstolines.com/
Sokáig a tetoválást nem tekintettem a művészet részének,
talán mert elég konvencionálisan gondolkodtam.
Viszont egy idő után, amikor már mer szabadon véleményt
alkotni a művészi alkotásokról, akkor sokkal szabadabban képes megfogalmazni,
hogy számára mi művészet és mi nem az, és hogy e téren mik a kritériumok.
Nos, azt gondolom, hogy a fent említett művész nagyon is
beletartozik a magam által definiált „művészet” kategóriába.
Persze ellent lehet nekem mondani, sőt, annak örülnék, ha elgondolkodnánk
azon, művészet-e vagy sem az, amit ez a férfi alkot, hogy mennyire szakad el a
saját kultúrájától, vagy éppen mennyire őrzi meg azt és ülteti át a nyugati
kultúrába mintegy táncolva a még egészséges határon... vagy éppen mi az
egészséges... mi az „egészséges” formailag?
Az egészséges-e, hogy tetoválunk a testünkre... vagy a test
mindenképpen egy olyan vászon, aminek üresnek kell maradnia?
Ezek a munkák, még üres papíron is teljesek és egészek, többé
váltak-e az által, hogy bőrre kerültek?
Szánt szándékkal nem válogattam túlságosan ornamentikus
mintákat (az nagyon is arról beszél, hogy mennyire őrzi kultúrája formavilágát
külföldi életvitele ellenére), azonban aki szeretne, az a művész oldalán meg
tudja csodálni az összes munkáit. Magáért beszél mindegyik...
Inkább válogattam vonalas munkákat, amelyek inkább illenek a
mai bal-agyféltekés gondolkodáshoz... a gépiesített világunkhoz. Vajon mit
szeretnének elmondani ezek az emberek, akik ezeket a mintákat viselik?
A logikusan következő szabályos mintákon túl nekem még a
pillangó-effektus is eszembe ötlik róluk... Tehát nem csak vonalak
összessége... mélyebb értelmet is felfedezni vélek mindegyikben... (számomra
ezért művészet, mert nem csak egy felszíni minta). De formailag hogyan köthető
a közel-keleti kultúrához? Ez már kicsit a globalizáció része?
Önök hogyan vannak ezzel... Önök számára mi a művészet...????
Jó gondolkodást kívánok, és élvezetes nézelődést...
amennyiben ez zavarja önöket, kérem tekintsenek el attól, hogy testre kerültek
ezek a formák... mindegy hogy testre kerültek-e vagy vászonra... bár azt
gondolom így testen sokkal izgalmasabb, és kicsit felteszi a kérdést, hogy mit
kezdünk a testünkkel, egyáltalán kell-e vele valamit kezdeni...
G
