Nem magyarországi. Bár nagyon eltérő kultúrából érkezik
mégis a gondolkodásmódja követendő példa, legalábbis számomra.
Minden csapból a globalizáció folyik, az egységes
gondolkodás, ízlésvilág. Hogy eltűnnek a népi különbségek, népi motívumok,
formavilág, szokások. Uniformizálódik a mai társadalom. Egy budapesti
munkásember, vagy éppen értelmiségi pont ugyan úgy néz ki mint a new yorki.
Mikor találkoztam a munkáival, az első gondolatom az volt,
hogy: HŰŰŰ de szép, és különleges, mennyire újító gondolat, mennyire más mint
amivel találkozok általában...és mikor közelebbről megnéztem, a pakisztáni
kultúrához való hűséget láttam.
Igen, vannak újító gondolatok, és nem hagyományos népi
technikáról beszélnünk, természetesen mondanak új gondolatot a munkák, mégis
mivel pakisztáni, ezért kilóg a sorból.
A pakisztáni művész , pontosabban az iszlám művészet
formavilágával dolgozik.
Amit látnak az egy lézerrel vágott feketére festett fa
doboz, ami egy teljesen üres szobában lett felállítva. Az iszlám szent terek
szellemiségét idézi.
Természetesen az üzenet sokkal bonyolultabb, mint hogy csak
a szent terek szellemiségét idézze. Több a szent mecsetek formavilágát hozó fa
doboznál, amelynek a mintáját kivetítik a falra. Nagyon érdekes kérdéseket
feszeget. Viszont mer beszélni a kultúráját érintő kínos kérdésekről.
Vajon mi merünk békével beszélni a minket érintő
kérdésekről, úgy hogy ön-azonosak maradunk, kultúránkhoz hűen?
Mindenki kedvére utána olvashat ebben a cikkben, itt még
több képet talál.
http://designdautore.blogspot.it/2015/02/intersections-project.html#more
G
