Három betű, de ami mögötte rejlik, meghatározza egész
életünket.
Mindenkinek van, ha akarja, ha nem. Ezt csak úgy kapjuk, és
cipeljük magunkkal, benne van a pakliban, kivehetetlen, elűzhetetlen.
Három betű, és mégis megkeseríthet mindent. Ezen a kis szón
senki nem gondolkodik el úgy igazán, mert láthatatlan, megfoghatatlan, nem is
tudunk róla mindig.
Az egó nagyon ügyes, rendkívül találékony, meggyőző, és
hatékony.
Képes arra, hogy embereket megváltoztasson, egyre rosszabbá,
és rosszabbá tegyen addig, amíg már késő rádöbbenni, mi történt.
Képes tönkretenni másokat, gyalázni, alázni, pusztítani. A
egó akadályozza meg, hogy megdicsérj valakit, hogy tiszteld, hogy hálát érezz.
Az egó imádja a pénzt, és mindennél jobban vágyik arra, hogy
hatalma legyen.
Addig hajtja az embert, amíg el nem éri a célját, mert jó a
beszélőkéje, és nagyon tud motiválni.
Csak nem jóra használja a képességeit.
Az ember hisz neki. Elhiszi, hogy félni kell valamitől,
elhiszi, hogy meg kell tennie, amit az egó mond neki.
Az egó olyan, mint a színházban a súgó, de rosszul súgja a
szöveget, mert más szerepet szán az embernek, mint amiért megszületett.
Olyan, mint egy szem bab a mesében, ami kikel a talajból, és
olyan naggyá nő, hogy ki sem lehet vágni, megmászni is nehéz, és a bajt hozza
az emberek fejére.
Az egó veszi rá az embert arra, hogy tönkretegye, amit más
megtett, elért, ő súgja, hogy mire kell vigyázni, mert az majd bántani fog,
pedig nem is így van, ő parancsolja azt is, hogy gyűlölni kell, mert az megvéd
mindentől. Ő irányítja a gondolatokat, utasít arra, hogy kit kell eltenni az
útból, mert zavarja őt.
Alattomosan beférkőzik a gondolatok közé, s mire
feleszmélünk, ha egyáltalán észrevesszük, már minden romokban áll körülöttünk.
Elmennek az igaz barátok, s mások csodálkozva állnak a tények előtt.
Aki nem gondozza a növényeit a kertjében, annak benövi a
gaz, és elburjánzik minden. Ha nem tud különbséget tenni a virág és a gyom
között, és a virágokat tépi ki, mert az egó elhiteti vele, hogy így van jól,
annak a kertje rusnya lesz. Még ilyenkor is működik a egó, mert azt akarja,
hogy az illető elhiggye, hogy a kert szép, és aki nem ezt mondja, az hazudik.
Az egó mindenre képes. Hát nem. Nem mindenre! Az egó nem tud
mit kezdeni a szeretettel. Az egó nem tud szeretni, és nem is tudja megtanulni,
hogyan kell.
Ha szembe kerül vele, tehetetlenné válik. Nem adja fel,
küzd, töri magát. Rengeteg energiával próbálja legyőzni, de nem sikerül. Hogy
miért? Mert a szeretet nem akar győzni, az csak úgy van. Rajtunk áll, hogy
melyiket választjuk. Tőlünk függ, hogy egész életünkben azon dolgozunk, hogy
másokat bántsunk, és kárt okozzunk, hogy azt figyeljük, hogyan tudjuk
megakadályozni, hogy mások jót tegyenek, vagy inkább szeretünk.
Nehéz dolog ez, mert a szeretethez alázat, odafigyelés, odaadás
kell. Sokkal nehezebb úgy élni, hogy a tetteinket a szeretet határozza meg,
mert akkor az egó iszonyatosan elkezd dolgozni, és tépáz, gyötör, nem hagy békén.
De megéri, mert ez az egy lehetőségünk van. Gyermekeink csak
olyan világban nőhetnének fel, ahol az egónak pát intenek, ahol nemet mondanak
neki, ahol elfordulnak tőle.
Mindenkinek magának kell döntenie, szeretet vagy egó.
M
Kép forrása: https://linafuko.files.wordpress.com/2007/10/abraco1.jpg
