A barátság érzékeny és finom dolog. Óvni, félteni, őrizgetni
és ápolni kell.
Nehéz olyan barátokra lelni, akik mindenben kitartanak
mellettünk, és akik mellett mi is kitartunk.
Odafigyelést, törődést igényel, időt kell rá szakítani, és
jelen kell lenni. Sokszor nem is vesszük észre, ki a barát és ki nem az, csak
annak látszik.
Két emberen múlik. Túlél mindenféle külső támadást, minden
áskálódást, átvészel nehéz időket, és megkönnyíti a problémák megoldását.
A zene egy különleges összetevő, mely megfűszerezi a
barátságokat.
Takácsné Pollák Ritával gyermekek voltunk még, amikor a muzsika
összehozott bennünket.
Két nagyon különböző családból származó lány, akik egészen
más zenét játszottak.
A zenélésen kívül talán a két barna copf volt a közös
bennünk.
Aztán találkoztunk, és órákon át bírtunk négykezesezni,
kísérletezni, improvizálni.
Húgommal Juhász Gabriellával és édesapámmal Juhász Józseffel egyszer együtt szerepeltünk a Duna parton. Az ekkor készült fotót féltve őrizzük.
Később mindketten ének tanári pályára léptünk, és egy ideig
egy intézményben tanítottunk.
Karácsonykor újra összehozott bennünket a sors, és rögtön
megbeszéltük, hogy szervezünk egy közös koncertet.
Legnagyobb örömünkre kedves kollégánk, Takács István sem
maradt ki ebből a kezdeményezésből, így hárman indultunk neki, hogy egy nagy
örömzenélést rendezzünk a közönség és a saját kedvtelésünkre.
Ebből a koncertből mindenki annyit kap, amennyit akar. Ha
eljön, és átérzi, ami ott történik, ő is része lesz ennek az eseménynek.
Először mi megyünk vendégségbe Dunaszigetre jövő héten
pénteken, a következő hétvégén pedig ők látogatnak el hozzánk.
Fél 5-kor elkezdődik a muzsikálás Rajkán. Népdalok,
citerazene, klasszikus zene és mai dalok hangzanak majd el, és lesz természetesen
meglepetés is. Édes, lelkes gyermekek, fiatalok és lelkükben fiatalok fognak
szerepelni. Nagyon sokat gyakoroltunk, készültünk, szorgalmas, igyekvő
tanítványaink vannak, akik között nagyon jó lenni.
A barátság sok mindenre képes. A két copfos lány felnőtt,
évtizedek óta tanítják a gyermekeket a zenélésre, mely olyan sok örömet tud
okozni.
A Barátság-koncert arra példa, miként hat egy közösségre a
muzsika. Milyen sok jót ad a lélek számára, ha zenével él, mindegy, milyen
stílusú, a lényeg, hogy szóljon.
Ha a zene és a barátság találkozik, ott valami jó születik.
Valami jó, amely olyan erős, hogy nincs mit tenni, higgyétek el, nem érdemes
belerondítani. Inkább segítsetek, legyetek velünk, ez sokkal hosszabban tartó
jó érzést ad, mint a negatív gondolatok.
A legjobb, ha csatlakozunk hozzá, és hagyjuk, hogy
felkaroljon, hogy felemeljen. Csak becsukjuk a szemünket, és lebegünk, átvesszük
a ritmust, hagyjuk, hogy a szívünk is együtt dobogjon, érezzük a boldogságot,
élvezzük azt a sok jó érzést, amivel megajándékoz bennünket.
M
