2017. március 24., péntek

Ceruzák

A boltokba belépve a bőség zavarával találkozunk. A papír-írószer üzletek a kánaánt jelentik azok számára, akik szeretik a szép tollakat, ceruzákat, füzeteket.
Hogy válasszuk ki, mikor mivel írjunk? Nem is olyan könnyű feladat.
A ceruzák írásra alkalmas részei különböző puhaságúak.
A 9H-6H-s íróeszközökkel nem tudunk határozott nyomot hagyni a papíron, mert nagyon kemények.
A HB jellel ellátottak közepesen kemények.
A legpuhább a 6B.
Szerkesztéshez, mértan órákra inkább kemény ceruzát használjunk, mely H-2H jelzésű.
Ha erősebb vonalat szeretnénk húzni, B-3B a megfelelő.
A HB-s ceruza rajzoláshoz, íráshoz nagyon jó, mert a középmezőnybe tartozik.

Legnagyobb dilemmába azok a szülők kerülnek, akiknek elsős lesz gyermekük.
A cégek kínálnak hajlíthatót, háromszögletűt, sokszögletűt, henger alakút, szilánkmenteset, könnyen hegyezhetőt, pettyeset, csíkosat…

Manapság a lakkozatlant ajánlják, mert abban nincs méreganyag.
A grafitot 1564-ben találták fel Angliában, s nem is kellett sokat várni, hogy írhassunk az első ceruzákkal.
1761-ben Kaspar Faber gyártotta az első ceruzákat nagyobb mennyiségben.

A gyermekek tolltartója telis tele van ceruzákkal. A felét elveszítik, a másik részével írnak.
Mire van igazán szükség?
Közepesen kemény, csúszásgátlóval ellátott, háromszögletű talán a legjobb. Nem kell nagyon drága, nagyon színes, és nagyon sok, mert felesleges a gyerekeket ilyen versengésbe belevinni.
Nem fontos, hogy ki milyen drága ceruzával rendelkezik, mert ettől nem fog jobban írni. S most direkt nem írtam azt, hogy szebben, hiszen a kis elsősök, sőt az alsósok esetében nagyon helytelen azt nézni, hogy ki mennyire írja pontosan a betűket. Ez csak kudarcélményt okoz nekik, idegesek lesznek, megutálják az írást, pedig később nagy szükségük lesz rá.
Az lenne a jó, ha előbb-utóbb annyira megtanulhatnának írni, hogy minden szorongás nélkül, könnyedén, a saját egyéniségüket ebben is megjelenítve tudnának nyomot hagyni a papíron.

Ehhez a megfelelő ceruza nagy segítség lehet. A szülőnek csak annyi a dolga, hogy minden este szépen kifaragja a gyermeke ceruzáit, majd szépen lassan megtanítja arra, hogy saját maga is el tudja végezni ezt a műveletet.

S itt sem a tökéletesség a lényeg, hanem a rendezettség. Az írás eszköz, a tanulás, az önkifejezés eszköze. Nagy örömet okozhatunk egy-egy szépséges ceruzával, vagy különleges íróeszközzel, de ne gondoljuk, hogy ez a meghatározó.

Hallottam, hogy van olyan iskola, ahol a gyermekek kapnak egy darab textilt, és egy szabásmintát, majd ebből valamelyik családtag, aki tud varrni, járatos a kézimunkában, elkészíti a tolltartót. Milyen remek érzés az, ha a gyermek azt a tolltartót hordja magánál évekig, vigyáz rá, óvja, amit a nagyi, vagy az anyu, vagy akár a testvér készített. Annak értéke van, és biztosan nem veszíti el, nem dobja el. A bele való írószereket az iskolában kapja meg, mindenkinek egyforma, jó minőségű ceruza áll rendelkezésére.
Első évben egy speciális krétát használnak, mely a fejlődésben lévő kézcsontozatának megfelelő.

A ceruzák között sincs csak fekete vagy fehér. Sok-sok szín létezik, sok fajta, sokféle minőség. A vevő választ, eldönti, melyik kell, de utána neki kell írnia vele.
Írjatok naplót, levelet, jegyzetet, sütirecepteket, bármit, amit később gyermeketek nagy becsben tart majd, mert Ti alkottátok!


M
Fotó: Scháling Anita