„Én az Eperjes Benjámin utcában születtem- írta gondolatban
Bori-, és abban az undok, hosszúkás, háromemeletes házban lakom, ahol Eperjes
Benjámin élt, s amelynek anyukám a házfelügyelője. Apukám is ebben az utcában
dolgozik, ez a vonala. (Apukám trolivezető.)”
Ezekkel a sorokkal kezdi gondolatban Illés Bori az éppen
aktuális dolgozatát. Nem tudja eldönteni, mit írjon. Az igazat? Az olyan uncsi.
Találjon ki egy izgalmasabb történetet? Az hosszú időben telik.
A kislány alig várja
a 14. születésnapját, mert úgy gondolja, az egy mérföldkő az ember életében.
Onnantól fogva, hogy betöltötte a 14. életévét, mindenki felnőttként kezeli.
Csakhogy ez nem teljesen így történik.
Borinak rá kell jönnie, hogy a 14 is csak egy szám, ahogy a
18 és a többi. Nem attól lesz valaki felnőtt, és nem akkor fogják felnőttként
kezelni, ha betölt egy bizonyos kort.
Sajnos nem kis megpróbáltatáson kell átmennie, hogy ezt megértse.
Minden álma egy kék ruha, hogy csinos lehessen, hogy
megtalálhassa az ő Rudolfját. Olyan akar lenni, mint a legjobb barátnője, Auer
Szilvia, aki már gimnazista és komoly udvarlója van. Vajon olyan-e Szilvia,
amilyennek Bori elképzeli?
Tényleg fontos az a bizonyos kék ruha?
Egy fantasztikusan meseszép regény Szabó Magdától.
Nekem nagyon tetszett. Remélem másnak is tetszeni fog.
V
képek forrása: http://s04.static.libri.hu/cover/9c/e/681569_5.jpg, http://www.szabomagdaiskola.hu/img/picture/540/szabo-magda-foto2.jpg
